Fachwerkhaus von 1586 d Heuschober Webstuhl Kirche in Kisszekeres romanische Kirche Pforte von 1893 Eiche Schrank

deutsch magyarul

fõoldal
szolgáltatások
referenciák
ártájékoztató
impresszum








látogatók száma:

Üdvözöljük a németországi Dendrokronológiai Labor honlapján!

Ha Ön tudni szeretné, hogy milyen idõs a háza vagy a lakóhelyén található fa harangtorony, vagy ha mindig is szerette volna megtudni a "nagyon régi" tölgyfa szekrénye valódi korát, akkor jó helyen van. A dendrokronológia segítségével megkaphatja a választ a kérdéseire, ugyanis ezzel a kutatási eljárással félévnyi pontossággal meg lehet határozni, hogy mikor vágták ki azt a fát, melyet a kérdéses tárgy ill. épület készítésekor felhasználtak. Ez a egyik legpontosabb és legmegbízhatóbb kormeghatározási eljárás.
A következõkben többet megtudhat e kutatás módszerérõl, a labor filozófiájáról, keletkezési körülményeirõl, a munkaeszközeinkrõl valamint jómagamról. A szakkifejezéseknek a szómagyarázatban nézhet utána.


Kutatási módszer

Ha pl. egy népi lakóház korát szeretnénk megtudni, ebben az esetben szükségünk van legalább három, ép gerendára, melyek lehetõleg a ház különbözõ részébõl származzanak, így lehetnek pl. küszöb, födémgerenda és szarufa. Egy fadarab korának évnyi pontosságú meghatározásának az elõfeltétele a kéreg alatti utolsó évgyûrû megléte. Mivel a XIX. századig a fákat friss állapotban használták fel, az utolsó évgyûrû az épület építési idejének felel meg.
Az asztalos munkája során rendszerint száraz, raktárolt fát használ fel. Így az általa készített tárgyaknál a fa utolsó évgyûrûje csak egy terminus post quem adatnak felel meg.
Pontos kormeghatározáshoz szükség van egy bizonyos fafajtára jellemzõ, lokális kronológiára, hogy az egyes famintákat össze tudjuk vele hasonlítani. Jelenleg a következõ, Magyarországra érvényes tölgykronológiákkal rendelkezem:
Arbeitsbereiche der Eichenchronologien

  • közép-európai tölgykronológia: i.e. 795 - i.sz. 2008
  • Nyírség: 1821 - 2009
  • Szatmár-Bereg: 1704 - 2008

A dendrokronológiai kutatás egy erre a célra kidolgozott számítógépes program segítségével történik, mely a korrelációs koefficienst és a hasonlósági értéket is kiszámolja. A kiértékelésnél a korrelációs koefficiensnek nagyobb fontossága van, mivel a hasonlósági értékkel szemben több információt hordoz. Általában egy 60-80 évgyûrûvel rendelkezõ, kb. 3-4 cm vastag törzskorong nagyszerûen megfelel a vizsgálathoz. Amennyiben nem lehet szeletet levágni az illetõ fadarabból, egy vékony, úgy nevezett növedékfúró segítségével veszünk mintát az épület gerendáiból, ami azonban az épület statikáját nem veszélyezteti.
Minden famintánál megszámoljuk az évgyûrûk számát és megmérjük a vastagságukat. A kapott adatokat egy grafikonon ábrázoljuk és egy lokális kronológia görbéjével összehasonlítva jó esetben pár órán belül megkapjuk a keresett évszámot.

vissza az oldal elejére

Filozófiánk

Kulturális anyagi emlékeinket egyre nagyobb veszély fenyegeti; többnyire tudatlanságból pótolhatatlan kincsek mennek sorozatosan veszendõbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében magam is szemtanúja vagyok annak, miként megy tönkre évrõl évre számos hagyományos népi lakóház. Félõ, hogy velük együtt feledésbe merül a magyar kultúra egy lényeges területe. Társadalmi elkötelezettségemnek érzem, hogy tegyek valamit e kultúrális örökség megõrzése és ápolása érdekében. Ha tudjuk, hogy milyen korból származnak az épületeink és a többi anyagi emlékeink, csak akkor tudatosulnak bennünk a történelem dimenziói, melyek lépten-nyomon körülvesznek bennünket.
Néha a mûemlékvédelem területén is elõfordul, hogy egy-egy épület mûemléki értékét nem ismerjük fel teljes egészében, mivel az épület korát tévesen becsültük meg. Így pl. rendkívül érdekes lenne megtudni, hogy milyen titkokat tartogatnak számunkra e vidék egyedülálló fa harangtornyai.
Feladatomnak tekintem, hogy tudatosítsam az emberekben a kortörténetet, és visszaadjam a tárgyaknak azt a történelmi keretet, ami megilleti õket. Remélem, hogy ezzel hozzá tudok járulni ahhoz, hogy egyre jobban elgépiesedõ világunkban ellensúlyként minél több hagyományos épület fenn tudjon maradni lehetõleg eredeti szépségében, és visszanyerje felbecsülhetetlen értékét.

vissza az oldal elejére


A Dendrokronológiai Labor keletkezési körülményei

Szülõföldem iránti szeretetem révén és a régi házak gerendáiba vésett feliratok gyûjtése során 1985-ben kapcsolatba kerültem egy német hagyományos építésû ház tulajdonosával, akit nagyon érdekelt, hogy vajon milyen régi lehet a háza. A küszöb alatt talált korsó adott ugyan némi támpontot, de õ egész pontosan akarta tudni. Akkor már hallottam a dendrokronológiáról, de a mi területünkre még nem létezett megfelelõ tölgykronológia, mellyel a viszonylag kevés évgyûrûvel rendelkezõ gerendák korát meg lehetett volna határozni. Így hozzákezdtem, hogy létrehozzak városunknak egy kronológiát.
Elõször is az erdésztõl frissen vágott tölgyfákból szeleteket kértem, melyek segítségével egészen 1797-ig értem vissza. További mintákra volt szükségem. Egy év múlva összeállt egy lokális kronológia 1648-ig visszamenõen. Ezzel végre sikerült meghatároznom városom elsõ favázas házának a korát: 1716!

1985-ben egy kis zsebszámológéppel és pauszpapírral kezdtem, melyet az egyetemen egy kezdetleges Schneider számítógép követett. Egy egyszerû Basic-programot használtam, melynek a korrelációs koefficiens kiszámításához még 5 órára volt szüksége!
1987-ben megkaptam életem elsõ IBM PC-jét, mely akkor azonban még nem tudott grafikát ábrázolni.

Intenzív tanulmányok során beláttam, hogy valószínûségszámítás nélkül nem jutok elõbbre. Ezért átírtam a programot, így a végén fél percen belül megkaptam az eredményt.

1990-ben megbízást kaptam, hogy határozzam meg a szomszéd község, Iggelheim román kori templomának a korát. A kõtemplom tornyában találtunk is egy koszorúgerendát a XI. századból. Elõször itt használtam növedékfúrót.
1993-ban adódott elõször alkalom rá, hogy régészeti faanyagot vizsgáljak.
2000-ben városunk legrégibb templomának az átalakításakor a torony falán körbefutó üregre akadtam, mely egy koszorúgerenda maradványait rejtette. Ezek korát a XI. sz.-ra tudtam beazonosítani. Így a dendrokronológia beigazolta az épületkutatás által becsült építési idõszakot.
A technika közben egyre fejlõdött, a számítógépek is egyre gyorsabbak lettek.
2007-ben összeállítottam magamnak egy speciális, igényeimnek megfelelõ számítógépet.
Az utóbbi hónapokban a minták elõkészítésére találtam egy alkalmasabb megoldást.
2008 óta Észak-Kelet-Magyarország abszolút kronológiájának a felépítésén dolgozom. Magyarországnak ezen a részén a dendrokronológia még teljesen ismeretlen. A regionális kronológia segítségével meg lehet majd határozni ezen a vidéken is a népi lakóházaknak, bútoroknak, templomok tetoszerkezetének és a híres fa haranglábaknak a korát.
2009-tol kezdve Excel-grafikonokat alkalmazok az évgyurugörbék együttes ábrázolásához. Az évgyuruk pontosabb leolvasása érdekében egy lényegesen jobb módszert találtam a minták elokészítéséhez.
Észak-Kelet-Magyarországon megvizsgáltam három különbözo tölgyerdot, és elkészítettem a kronológiájukat. Ezenkívül felállítottam egy százötven éves lebego kronológiát is, mely a 18. századba visszanyúlik. Nagyon várom, hogy rátaláljak arra a kulcsfontosságú famintára, melynek segítségével remélhetoleg minél hamarabb sikerül összekapcsolni ezt a két kronológiát.
2010-ben egy több mint kétszáz évgyuruvel rendelkezo véka lényegesen elobbre vitt. Megtaláltam a missing linket. Észak-Kelet-Magyarország kronológiája most már hiánytalanul visszanyúlik egészen 1704-ig.
Nyírbátorban a református templom tetoszerkezetének javításakor sikerült keresztmetszeti szeletmintákat vennem. A dendrokronológia igazolta az írásos forrásokban talált építési idot: 1511.



A német Dendrokronológiai Labor a Rajna-vidék-Pfalz tartományban az elsõ labor, mely elsõsorban a hagyományos német favázas házak kormeghatározására specializálódott. 1985-ben létesült. Az utóbbi években kutatási területe kibõvült Északkelet-Magyarországgal az ottani népi lakóházak és fa harangtornyok vizsgálata céljából.

vissza az oldal tetejére


Munkaeszközök

Az évgyûrûk szélességének méréséhez egy mérõ okulár lencsével (10x) felszerelt sztereómikroszkópot (10x und 20x) használok. A mérés pontossága 3/100 mm.


Speciális fúróim:
  • kézi tekerésû, üreges fúró, ún. növedékfúró
  • saját fejlesztésû, üreges fúró
  • gépi meghajtású, üreges fúró
vissza az oldal elejére


jómagamról

Mivel feleségem nyíregyházi születésû, 1995-ben elhatároztuk, hogy veszünk egy portát a szatmári Erdõháton lehetõleg minél eredetibben megmaradt házzal, hogy magunk is kitapasztalhassuk (mégha csak ideiglenesen is), hogy milyen is benne az élet. Azóta minden nyarunkat ott töltjük. A ház maga egy egyszerû kis népi lakóház, melyet próbálunk a hagyományos technikák segítségével megõrizni. Környékünkön több hasonló ház áll még, s mivel a kutatási hajlam úgymond velem született, kezdettõl fogva tudni akartam, hogy mégis milyen régiek ezek az épületek. Így elkezdtük a vidékünkön a régi épületeket "gyûjteni", feltérképezni. Mivel Németországban dendrokronológiával már 1985 óta foglalkozom, most ennek a szatmári résznek a denrdokronológiai görbéjét is össze szeretném állítani. Németországban a pfalzi tartományban található favázas épületek ill. templomok korát egészen i.sz. 305-ig visszamenõleg meg tudom határozni. Kíváncsi vagyok, hogy itt mennyire jutunk.

Szakmai felkészültségem rövid bemutatása:
Kaiserslauternben az egyetem gépészmérnöki karán kezdtem tanulmányaimat, mivel minden technikával kapcsolatos téma érdekelt.
Mivel tudni akartam a dolgok miértjét is, ezért két év múlva szakot váltottam és a fizika, statisztika, informatika és a botanika területén kerestem a választ a kérdéseimre.
Mivel nagyapám építész volt, az építészet iránti szeretetem Prof. Hofrichter mûemlékvédelemrõl tartott elõadásaira is elvezetett.
Egyetemi tanulmányaimat Heidelbergben fejeztem be fizika szakon, mellékszakom csillagászat és botanika volt. Szakdolgozatomban a korrelációs koefficiens alkalmazását hasznosítottam.


vissza az oldal elejére


Szómagyarázat

  • Dendrokronológia:
  • (a görög dendron = fa, + görög chronos = idõ, + görög logos = tudomány) Mûszó, mely az évgyûrûk segítségével történõ kormeghatározás tudományát jelöli. Azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy fa minden évben új évgyûrût növeszt és keresztmetszete nõ. Idõjárástól függõen a növés mértéke hol nagyobb, hol kisebb. A növekedés mértékének váltakozása egy bizonyos területre jellemzõ és így összehasonlításkor igénybe vehetõ. Amennyiben a növekedés mértékének váltakozása ismert, segítségével egy ismeretlen korú fadarab korát meg lehet határozni, ha az évgyûrûgörbéjét addig tologatjuk a területi kronológia görbéje felett, míg a két görbe fedi egymást. Az így kapott utolsó évgyûrû a fa kivágásának idejét adja meg.

  • terminus post quem:


  • Szó szerint "valamely idõpont után". A kifejezés a szóba jöhetõ legkorábbi év megadására szolgál.
vissza az oldal elejére
© 2009-2019 Andreas Best, www.dendrochronologie-labor.de